Volt már olyan érzése, hogy miközben pihenni próbál, mégis azon jár az esze, miről marad le? Hogy mások éppen izgalmasabb helyen vannak, sikeresebbek, többet utaznak, jobban élnek, több lehetőséget használnak ki? Hogy ha nem nézi meg azonnal az üzeneteket, híreket, közösségi média posztokat, akkor valami fontosról lemarad?
Ezt az érzést nevezzük FOMO-nak, vagyis fear of missing out-nak: a kimaradástól való félelemnek.
A FOMO nem egyszerű kíváncsiság. Sokkal inkább egy belső feszültség, amely azt sugallja: máshol most valami fontosabb, jobb vagy értékesebb történik, mint ahol én vagyok. Ez pedig könnyen vezethet szorongáshoz, nyugtalansághoz, elégedetlenséghez és folyamatos összehasonlításhoz.
A kimaradástól való félelem nem új jelenség, de a digitális világ jelentősen felerősítette. A közösségi média folyamatosan betekintést enged mások életének leglátványosabb pillanataiba: utazásokba, sikerekbe, baráti programokba, vásárlásokba, ünneplésekbe, szakmai eredményekbe.
Csakhogy amit látunk, az többnyire nem a teljes valóság, hanem annak egy gondosan kiválasztott szelete.
Mások életéből gyakran a csúcspontokat látjuk, a sajátunkból viszont a hétköznapokat is megéljük: a fáradtságot, bizonytalanságot, csendes estéket, elakadásokat, halogatást, belső küzdelmeket. Így könnyen kialakulhat az érzés, hogy mindenki más előrébb tart, miközben mi valamiről lemaradunk.
Ez az egyik legfontosabb felismerés:
nem mások teljes életét hasonlítjuk össze a saját életünkkel, hanem mások kirakatát a saját belső valóságunkkal.
Ez a hálózat segít új kapcsolódási pontokat találni meglévő információk között, ami új ötletek és megoldások megszületéséhez vezethet.
A FOMO mögött gyakran nem maga az esemény vagy lehetőség a legfontosabb, hanem az ahhoz kapcsolódó belső jelentés.
Például:
„Ha nem vagyok ott, kimaradok valamiből.”
„Ha mások többet élnek, az én életem kevesebb.”
„Ha nem reagálok azonnal, elveszítek egy lehetőséget.”
„Ha nem vagyok naprakész, hátrányba kerülök.”
„Ha mások jobban érzik magukat, akkor velem van baj.”
Ezek a gondolatok könnyen aktiválhatják a szorongásos működéseket. A figyelmünk beszűkül, a testünk készenléti állapotba kerül, és nehezebb lesz jelen lenni abban, amit éppen csinálunk.
Ilyenkor már nem feltétlenül azért nézzük meg újra és újra a telefont, mert valóban szükséges, hanem mert az ellenőrzés átmenetileg csökkenti a belső feszültséget.
Ez azonban csak rövid távú megkönnyebbülést ad. Hosszú távon a kör újraindul: ellenőrzés, összehasonlítás, feszültség, újabb ellenőrzés.
Az ember természetes módon viszonyítja magát másokhoz. Ez önmagában nem baj. A probléma akkor kezdődik, amikor az összehasonlítás állandóvá válik, és szinte automatikusan saját magunk leértékeléséhez vezet.
A FOMO gyakran azt az illúziót kelti, hogy mások életében folyamatosan történik valami érdekesebb. Pedig a közösségi média nem teljes életnapló, hanem válogatás.
Fontos kérdés lehet:
Amit látok, az valóban mások teljes élete – vagy csak annak kirakata?
Ez az egyszerű különbségtétel sokat segíthet abban, hogy ne automatikusan saját magunk ellen fordítsuk azt, amit másokról látunk.
A FOMO figyelmünket mindig valahová máshová húzza. A jelen helyett egy elképzelt, máshol történő eseményre, lehetőségre vagy élethelyzetre irányítja.
Érdemes tudatosan visszakérdezni:
Most mi az, ami valóban fontos nekem?
Lehet, hogy éppen pihenésre van szükségünk. Lehet, hogy egy beszélgetésben kellene jelen lennünk. Lehet, hogy a saját céljainkra, munkánkra, családunkra, testünkre vagy lelkiállapotunkra kellene figyelnünk.
A FOMO egyik ellenszere a tudatos jelenlét: annak felismerése, hogy nem minden máshol történő dolog fontosabb annál, ami éppen velünk történik.
Nem biztos, hogy lemaradunk valamiről. Lehet, hogy éppen visszatérünk valami fontosabbhoz: önmagunkhoz.
A FOMO sokszor ott erősödik fel, ahol bizonytalanok vagyunk abban, mit szeretnénk igazán. Ha nincs belső iránytűnk, könnyebben sodródunk mások döntései, sikerei és életstílusa felé.
Nem biztos, hogy nekünk is arra az útra van szükségünk, amit mások mutatnak.
Érdemes időről időre megkérdezni magunktól:
Mi ad nekem valódi nyugalmat?
Milyen kapcsolatok fontosak számomra?
Milyen életet szeretnék építeni, nem csak mutatni?
Mi az, ami után valóban jobban érzem magam – és mi az, ami csak pillanatnyi izgalmat ad?
Amikor tisztábban látjuk a saját értékeinket, kevésbé leszünk kiszolgáltatva mások életének.
Minél erősebb a belső iránytűnk, annál kevésbé rángatnak minket külső ingerek.
A FOMO egyik fenntartója a folyamatos ellenőrzés: üzenetek, értesítések, hírek, posztok, sztorik, kommentek. Ezek mind apró ingerek, amelyek rövid dopaminlöketet adhatnak, de közben fenntartják a készenléti állapotot.
Nem feltétlenül kell teljes digitális elvonulásban gondolkodni. Már kisebb lépések is sokat segíthetnek:
Kapcsoljuk ki a nem fontos értesítéseket.
Legyenek telefonmentes időszakok a napban.
Ne a közösségi média legyen az első reggeli inger.
Étkezés, pihenés vagy beszélgetés közben ne legyen automatikusan kéznél a telefon.
Határozzunk meg konkrét időpontokat az üzenetek és hírek ellenőrzésére.
A cél nem az, hogy elszakadjunk a világtól, hanem az, hogy ne a külső ingerek irányítsák a belső állapotunkat.
Nem minden értesítés sürgős. Nem minden inger fontos. Nem minden történés kíván választ tőlünk.
Ez talán a legfontosabb pont: nem tudunk mindenhol ott lenni. Nem tudunk minden lehetőséget megragadni, minden beszélgetést követni, minden hírt elolvasni, minden trenddel lépést tartani.
És ez nem kudarc, hanem az élet természetes része.
A pszichés jólléthez hozzátartozik, hogy el tudjuk fogadni: a választás mindig lemondással is jár. Amikor valamire igent mondunk, valami másra nemet mondunk. Ez nem feltétlenül veszteség, hanem határhúzás.
A belső nyugalom gyakran nem abból születik, hogy mindent megszerzünk, hanem abból, hogy megtanuljuk: nem kell mindenre reagálnunk.
Van, amiből jó kimaradni. Van, amire egészséges nemet mondani. És van, amikor a legjobb döntés az, ha nem veszünk részt mindenben.
A FOMO sokszor nem önmagában a kimaradástól való félelemről szól. Mélyebben kapcsolódhat magányhoz, önértékelési nehézségekhez, bizonytalansághoz, teljesítményszorongáshoz vagy kapcsolati félelmekhez is.
Érdemes megfigyelni:
Mit érzek, amikor azt látom, hogy mások nélkülem vannak valahol?
Mit gondolok magamról, amikor mások sikerét látom?
Valójában mire vágyom: több kapcsolódásra, elismerésre, pihenésre, izgalomra, biztonságra?
Mi fáj igazán ebben a helyzetben?
Ha a FOMO mögött visszatérő szorongás, önértékelési probléma vagy kapcsolati nehézség áll, akkor nem elég pusztán kevesebbet telefonozni. Ilyenkor érdemes mélyebben is foglalkozni azzal, milyen belső minták aktiválódnak.
Mert sokszor nem az a legfontosabb kérdés, hogy miről maradunk le, hanem az, hogy milyen érzés elől próbálunk menekülni.
A FOMO ellenpólusaként egyre gyakrabban emlegetik a JOMO fogalmát is: joy of missing out, vagyis annak örömét, hogy nem kell mindenben részt vennünk.
Ez nem közöny, és nem bezárkózás. Inkább annak felismerése, hogy néha éppen az ad szabadságot, ha nem vagyunk elérhetők, nem követünk mindent, nem hasonlítgatjuk magunkat másokhoz, hanem visszatérünk a saját életünkhöz.
A JOMO azt jelenti:
Jól vagyok akkor is, ha nem tudok mindenről.
Értékes az időm akkor is, ha nem látványos.
Nem kell bizonyítanom, hogy jól élek.
A csend, a pihenés és az egyszerűség is lehet teljes értékű élmény.
Ez a hozzáállás nem lemondás az életről, hanem visszakapcsolódás ahhoz, ami valóban táplál.
Ha a FOMO tartós szorongást okoz, rontja az alvást, nehezíti a pihenést, fokozza az önértékelési problémákat, vagy állandó készenléti állapotban tart, érdemes szakemberhez fordulni.
A Cerebrum Neuropszichológiai Központban abban segítünk, hogy jobban megértse saját belső működését: milyen gondolatok, érzések és minták állnak a szorongás, összehasonlítás vagy állandó nyugtalanság mögött.
A cél nem az, hogy teljesen kizárjuk a külvilágot, hanem hogy megtanuljunk egészségesebb kapcsolatban lenni vele.
Mert a valódi kérdés sokszor nem az, hogy miről maradunk le.
Hanem az, hogy jelen tudunk-e lenni a saját életünkben.
Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Donec dignissim lobortis massa, sit amet vestibulum odio gravida non. Aliquam laoreet justo vel mauris ultricies, in accumsan eros gravida. Integer tortor lacus, venenatis vehicula interdum bibendum, laoreet eu tortor. Integer vel gravida metus. Fusce diam nunc, rutrum vel blandit nec, sagittis id risus. Nullam condimentum nisi lacus, non mattis lacus maximus quis. In sit amet elementum eros. In euismod tortor vitae risus fringilla egestas. Aenean condimentum nibh purus, non convallis felis eleifend nec.
Áraink függenek a szakembertől és a területtől, amikről részletesen itt tájékozódhat: Áraink
Amennyiben még nem tudja, hogy melyik szolgáltatásunkat vegye igénybe, akkor javasoljuk, hogy jelentkezzen be az általános orientációs konzultációra, amit személyesen, telefonon és online is igénybe vehet:
Egy rövid konzultáció azoknak, akik bizonytalanok panaszaik vagy tüneteik kapcsán, és nem tudják, milyen szakemberhez forduljanak. A beszélgetés során segítünk azonosítani a megfelelő ellátási formát és szükség esetén továbbirányítjuk a pácienst a megfelelő szakemberhez.
Hazánkban egyértelműen hiánypótló jelentősége van korunk legnagyobb társadalmi-gazdasági kihívásait jelentő rendellenességekhez (például demencia, fejlődési –és szerzett neurokognitív zavarok, hangulati zavarok: depresszió, szorongás) kapcsolódó neuropszichológiai diagnosztikai eljárások és egyénre szabott intervenciós lehetőségek elérhetőségének.

Cerebrum alapító, neuropszichológiai szakpszichológus
Dr. Harmath-Tánczos Tímea vagyok, klinikai szakneuropszichológus, a neveléstudományok doktora (PhD) és kognitív viselkedésterapeuta.
Többéves gyakorlati, kutatói tapasztalattal és szakértelemmel várom azokat, akik neuropszichológiai diagnosztikai vagy terápiás célból keresnek segítséget.

Neuropszichológiai szakpszichológus
Neuropszichológusként tevékenységem jelentős részét képezi a gyermekkori neurodevelopmentális zavarok (autizmus spektrumzavar, aktivitás- és figyelemzavar, tic zavar, Tourette-szindróma stb.) azonosítása, a gyermekek képességprofiljának, erőforrásainak és fejlesztendő területeinek feltérképezése, valamint a gyermekkori szerzett agyi károsodások (pl. balesetből, fertőzésből, daganatos megbetegedésből, stb. adódóan) esetén a neuropszichológiai profil feltérképezése, a kognitív rehabilitáció megtervezése, támogatása.

Gyermek- és ifjúságpszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos
Dr. Cseri Csilla vagyok, gyermek- és ifjúságpszichiáter, pszichoterapeuta szakorvos.
Gyermek- és serdülőkori pszichiátriai zavarok diagnosztikus kérdéseivel kapcsolatosan, illetve közös pszichoterápiás munkára (kognitív viselkedésterápiás szemléletben) várom a családok jelentkezését.

Pszichiáter
Pszichiátriai kórképekkel kapcsolatos szakmai konzultáció és terápiás tanácsadás. Szakmai profiljába elsődlegesen a hangulati- és szorongásos zavarok, a szellemi hanyatlással járó kórállapotok továbbá a felnőttkori ADHD diagnosztikája és gyógyszeres kezelése kiemelendő.

Gyógypedagógus, az egészségtudományok doktora (PhD)
Több, mint két évtizede dolgozom egyetemi kutatóként és oktatóként, ill. különleges fejlődésű gyermekekkel, felnőttekkel és családjaikkal.
Lenyűgöz az emberi sokszínűség, ezért is tartom magam szerencsésnek, hogy naponta dolgozhatok együtt autista személyekkel és környezetükkel.

Logopédus
15 éve foglalkozom a neurológiai kórképek következében kialakuló kognitív-nyelvi, beszéd/hangképzési- és nyelészavarok diagnosztikájával, rehabilitációjával, továbbá szakterületeim közé tartozik a nem neurológiai okból eredő artikulációs zavarok, hangképzési zavarok, valamint az olvasás, írás, számolás képességeit érintő nehézségek ellátása is.

Felnőtt klinikai szakpszichológus
Felnőtt klinikai szakpszichológusként igyekszem a következő kérdésekben segíteni a pácienseket:
• Diagnózis felállítása és terápia
• Konzultáció
• Pszichológiai tesztelés/pszichodiagnosztika

Alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus és relaxációs terapeuta (autogén tréning), Klinikai Orvostudományok Doktora
Legfőbb szakterületem a klinikai egészségpszichológia és tág alkalmazási területei mint: a szomatikus és pszichoszomatikus betegségek pszichológiai kezelése, krónikus betegségek, pszicho-onkológia, egészségfejlesztés, stresszkezelés, krízis- és traumafeldolgozás, műtét előtti pszichés felkészítés, műtét utáni rehabilitáció pszichés támogatása, kiégés kezelése és testkép fejlesztés. Klienseimnek lehetősége nyílik relaxációs technikák elsajátítására, mint az Autogén tréning.

Pszichiáter szakorvos, pszichoterápiás szemléletű szakember
Küldetésem pszichiáter szakorvosként a külöböző mentális betegségek, állapotok gyógyítása, páciensemmel közösen önismeretének fejlesztése, ha szükséges, gyógyszeres beavatkozás.

Gyógypedagógus
Húsz éve támogatom a tanulási és nyelvi zavarban érintett gyermekek és fiatalok fejlődését egyéni szükségleteikre szabott fejlesztéssel és tanácsadással.
Munkámban kiemelten fontos számomra, hogy a gyermekek és fiatalok fejlődését ne csak egyetlen területre fókuszálva vizsgáljam (pl. beszéd vagy tanulási teljesítmény), hanem a teljes személyiség és környezet figyelembevételével.

Pszichológus; kognitív- és neuropszichológia specializáció, PhD hallgató
Mesterdiplomám megszerzését követően folytatólagosan aktív részt vállalok az SZTE Klinikai Neuropszichológia Kutatócsoport munkájában (epilepszia), emellett PhD tanulmányaimat is megkezdtem 2024-ben az SZTE SZAOK Neurológiai Klinikán (agyi érkatasztrófák).

Pszichológus; kognitív- és neuropszichológia specializáció, PhD hallgató
Barna Emese Tímea vagyok, az SZTE SZAOK Neurológiai Klinika PhD hallgatója. A Doktori képzés keretei között az agyi érkatasztrófákat, azon belül is a stroke betegek kognitív képességeit, hangulatát, illetve a demencia jelenlétét vizsgálom.
Tudományos érdeklődésem a neuropszichológia számos területére irányul, de főként a demencia, az idegrendszer működése és az életminőség javításának irányába.

Tanácsadó szakpszichológus
Tanácsadó szakpszichológus, autogén tréning relaxációs terapeuta, Gyászfeldolgozás Módszer® specialista, Brainspotting traumaterapeuta

Szakpszichológus, pályaválasztási és karriertanácsadó, Orientify karrierelemző
A karriertanácsadási folyamat során egyéni beszélgetés és pályadiagnosztikai eszközök (tesztek) segítségével megismerjük a kamaszok és felnőttek erősségeit, hivatásbeli motivációit és szükségleteit. Kidolgozunk egy személyre szabott és megvalósítható karrierutat/ pályaválasztási stratégiát.

Pszichológus
Másfél éve aktív tagja vagyok az SZTE Klinikai Neuropszichológia Kutatócsoportjának, mely keretén belül terápiarezisztens epilepsziások neuropszichológiai jellemzőinek vizsgálatát végezzük.
2025 szeptembere óta PhD hallgatóként szintén ugyanebben a témában végzem kutatásaimat.

Képzésben lévő tanácsadó szakpszichológus, autogén tréning gyakorlatvezető
Küldetésemnek érzem a hozzám érkező gyermekek/serdülők számára egy olyan biztonságos és elfogadó környezetet biztosítani, amelyben úgy érezhetik értékesek és bizalmukba fogadva mesélhetnek önmagukról. Célom, hogy a hozzám forduló személyek, legyenek azok gyerekek/ serdülők és szüleik vagy éppen felnőttek, rátaláljanak azon belső erőforrásaikra, melyek átlendítik őket a jelenlegi élet nehézségeken.

Gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos, rajzvizsgálati szaktanácsadó
Elsősorban autizmus-, ADHD diagnosztikával, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel foglalkozom.
Célom, hogy segítsek megtalálni a tüneteket magyarázó diagnózisokat, és ezt követően a szülőkkel, társszakmákkal együttműködve támogassuk a gyermek fejlődését.

Felnőtt klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus
Szakmai munkám jelenleg a mentális zavarok diagnosztikájához kapcsolódó pszichológiai vizsgálatok alkalmazására és értelmezésére, a páciensek személyiség jellemzőinek feltérképezésére fókuszál, a célzott terápiás terv kialakításához.

Pszichiáter szakorvos, végzés előtt álló családterapeuta, pszichoterapeuta jelölt, szupervízió mellett
Küldetésem, hogy a pszichiátriai tünetek mögött meghúzódó emberi történeteket segítsek érthetővé tenni. Hiszem, hogy a diagnózis nem végpont, hanem kiindulás: egy közös gondolkodás kezdete arról, mi történt velünk, és hogyan lehet tovább élni.

Gyógypedagógus
Küldetésemnek érzem a tanulási/magatartási, beilleszkedési nehézséggel küzdő gyermekeknek és szüleiknek való segítségnyújtást. Szívügyem a gyermekek hozzásegítése a társakhoz való sikeres kapcsolódáshoz, az óvodai, iskolai életben alkalmazott hatékony kommunikációhoz.

Gyógypedagógus
Gyógypedagógusként mozgás - és részképesség, idegrendszeri érettség feltérképezésével, diagnosztikával foglalkozom. Az elmúlt években az autizmus és ADHD diagnosztikában is részt veszek.

Gyógypedagógus, tanító
2022-től veszem fel az ADOS (Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma) tesztet, mely egy diagnosztikus eljárás az autizmus spektrum zavar diagnózis felállításához. A teszt felvételével szeretném segíteni a gyermekpszichiáter szakorvos munkáját a diagnózis felállítása érdekében. Ezáltal hozzájárulva, hogy a szülők minél előbb a gyermekük diagnózisának megfelelő fejlesztéshez segítsék a gyermeküket.

Pszichológus, gyászfeldolgozás módszer specialista
A gyász természetes, személyes és méltó a figyelemre. Munkám célja, hogy biztonságos és elfogadó kísérést nyújtsak mindenkinek, aki elakadt egy veszteségben, akár friss, akár régi, akár kimondott, akár magányosan hordozott.

Neuropszichológus
A neuropszichológiai vizsgálatok során a kognitív képességek feltérképezésével foglalkozom, és azon dolgozom, hogy támogassam a gyermekeket és felnőtteket saját erősségeik megismerésében. Ezekre támaszkodva könnyebben tudják kezelni nehézségeiket, ami elősegíti, hogy elérjék a számukra fontos célokat.

Klinikai szakpszichológus, sématerapeuta-jelölt
Pszichoterápiás eszközökkel abban tudom segíteni a hozzám fordulókat, hogy megértsék a jelenbeli pszichés problémáik hátterét, felismerjék az életüket nehezítő önsorsrontó mintázatokat, rálátást kapjanak az ismétlődő nehézségeik és gyermekkori sérüléseik közötti összefüggésekre.

Gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányon, autizmus metodikában jártas
Hiszek abban, hogy minden gyermek egyedi képességekkel, értékekkel és fejlődési lehetőségekkel rendelkezik.
Gyógypedagógiai munkám alapjának tartom a gyermek egyéni sajátosságainak megismerését, erősségeinek felismerését és a számára legmegfelelőbb fejlesztési utak feltérképezését.
6 órán belüli lemondás, illetve jelzés nélküli mulasztás esetén az alkalom kiszámlázásra kerül. Kérjük, hogy amennyiben nem tudnak megjelenni a lefoglalt időponton, azt a lehető leghamarabb szíveskedjenek jelezni.
Megértésüket köszönjük!
Figyelem! A bejegyzéssel kapcsolatos megállapítások, eredmények vagy árak változhattak annak megírása óta.