Bármilyen életkorban előfordulhat olyan jellegű tünet, probléma, ami miatt szakemberhez kell fordulni. Bizonyos esetekben a gyermek / fiatal problémáinak hatékony és tartós megoldásához elengedhetetlen gyermekpszichiáter bevonása. Különösen az adott életkor és fejlődési szinttől eltérő viselkedésjegyek, funkciókárosodást okozó érzelmi, beilleszkedési és viselkedési problémák esetén.
A gyermekpszichiáter végzi a gyermek szakorvosi vizsgálatát, a pszichés vagy pszichiátriai megbetegedések diagnózisának felállítását.
Idegrendszeri fejlődési zavarok közé sorolható tünetegyüttes, melynek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge impulzuskontroll, mely tünetek megnehezítik a hétköznapi életben való boldogulást.
Az autizmus spektrum zavar a leggyakoribb és legnagyobb mértékben növekvő idegrendszeri fejlődési zavar. A spektrum zavar kifejezés azt jelenti, hogy az autisták tünetei megjelenésében rendkívüli sokszínűséggel találkozhatunk. A kommunikáció, a kölcsönös társas interakciók, valamint a rugalmas viselkedésszervezés terén felmerülő minőségi eltérések dominálnak.
Akaratlan izomrángások (pislogás, vállrántás, grimaszolás… ) vagy akaratlan hangadás formájában jelenhet meg. Ez azt jelenti, hogy az érintett gyermek egyszerűen nem tud velük felhagyni. Tik szerű tünetek átmeneti, időszakos formában kisiskolás korban viszonylag gyakran előfordulhatnak. Amenyiben a tünetek erősebbek, és tartósan fennállnak, felmerül Tourette szindróma lehetősége.
A kényszerbetegség (Obszesszív-kompulzív zavar, OCD) legjellem-zőbb tulajdonsága, hogy a beteg akaratán kívül betörő gondolatoktól, félelmektől szenved, majd a feszültség csökkentésére különböző cselekvéseket hajt végre. A kényszergondolatok és kényszercselekvések mindennapi megjelenése akadályozza a beteget a megszokott élet-vitelében, és jelentős stresszt okoznak számára. Az első tünetek sokszor már gyermek-serdülőkorban előfordulnak.
Mind gyermek- mind serdülőkorban egyre több a szorongás. A tünetek megjelenése életkortól és a szorongás jellegétől függően sokrétű lehet. Ha a szorongásból adódó állapot megzavarja a mindennapi, megszokott életet, a túlzott aggodalmaskodás, szorongás hatására gátlásossá, félénkké válhat a fiatal, mindenképpen segítséget kell kérni.
A serdülőkorban megjelenő depresszív tünetek sok esetben nem a klasszikus levert hangulat és szomorúság, érdektelenség, reményvesztettség, vagy motiválatlanság képében jelenik meg. Figyelmeztető jelek lehetnek még: hangulatingadozás, ingerlékenység, agresszív megnyilvánulások, alvászavar, teljesítmény romlása, koncentráció problémák, testi tünetek. A tünetek időben történő felismerésével, és a megfelelő terápia elindulásával megelőzhető a betegség krónikussá vagy súlyossá válása.
Emócionális- és magatartásproblémák, alvászavar, étkezési zavar A család életében bármilyen életkorban bekövetkezhet olyan életesemény, változás, ami hatással van a gyermek/serdülő életminőségére (testvér születés, dackorszak, szobatisztaságra szoktatás, közösségbe való beszoktatás, iskolakezdés, serdülőkor nehézségei, alvás, és étkezési zavarok)
Amikor egy család segítséget kér, függetlenül attól, hogy kisgyermekről vagy serdülőről van szó, sokszor össze vannak zavarodva, tele vannak kérdésekkel, kétségekkel, esetleg bűntudattal.
Minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a gyermeket a családon belül úgy támogassuk, hogy a családok és a fiatalok meghallgatásra, értő figyelemre találjanak és válaszokat kapjanak kérdéseikre. Saját erőforrásaik mobilizálásával fejlődni tudjanak, új megküzdési módokra tegyenek szert. Célom, hogy mind szakmailag, mind emberileg méltón kísérjem őket ezen az úton, amin elindultak egy jobb életminőség felé.
A gyermekpszichiáter szakorvos feladata a gyermekpszichiátriai kórképek diagnosztizálása.
A pszichodiagnosztikus munka, főleg gyermek- és serdülőkorban igen összetett feladat, legtöbb esetben team munka szükséges hozzá. A gyermekpszichiáter szakorvos mellett szükség lehet további szakemberek bevonására, pl. pszichológus, gyógypedagógus vagy logopédus.
A pszichodiagnosztika a gyermek, serdülő pszichés vizsgálata, mely a mentális zavar jellegének, mértékének, funkciókárosító hatásának és lehetséges kimenetelének meghatározására irányul.
A gyermekpszichiátriai diagnosztikus munkában a fejlődéspszichopatológiai szemlélet az irányadó, a pszichopatológiai jelenségeket a testi, kognitív, érzelmi és pszichoszociális fejlődés keretében igyekszünk szemlélni.
A gyermekek, serdülők pszichés működését egyfajta bio-pszicho-szociális szemléleten keresztül érthetjük meg legjobban. Ahhoz, hogy a gyermekekkel, serdülőkkel foglalkozó szakemberek meg tudják állapítani, hogy mi az abnormális az egyes életkorokban, pontosan tisztában kell azzal lenniük, hogy az adott életkorban mi a „normális” élettani viselkedés jellegzetessége.
A szakembernek figyelembe kell vennie a diagnosztikus munka során a fejlődési sajátosságokat, életkori adottságokat, nemi különbségeket, fel kell mérni az egyéni vulnerábilitást / sérülékenységet, a rizikó- és protektív tényezőket.
A pszichés zavarok diagnózisát a klasszifikációs rendszerek kritériumai alapján állítja fel a gyermekpszichiáter szakorvos, sokszor team munkában.
A diagnosztikus munka során a tünetek fennállásának a vizsgálatához elengedhetetlen a minden részletre kiterjedő, alapos anamnézisfelvétel, a viselkedésmegfigyelés, és a fiatallal történő exploráció. A klinikai diagnosztikai munkát segítheti kérdőívek, további pszichológiai tesztek, struktúrált és félig struktúrált diagnosztikus interjúk felvétele.
A terápia megtervezéséhez, elkezdéséhez elengedhetetlen a pontos diagnózis, azonban gyermekpszichiátriai kórképek esetén a probléma összetettségéből adódóan a keresztmetszeti kép alapján ez még nem mindig lehetséges.
Sok esetben a hosszmetszeti kép segít a kórképek elkülönítésében. Ezért szükséges az előzmények pontos és széles körű felmérése, illetve gondozásba vétel a hosszmetszeti kép megfigyelése érdekében, a tünetek folyamatos monitorozása. A klinikai kép sokszor a hosszmetszet során folyamatában alakul.
A diagnosztikus munka első része gyakorlatilag egy első interjú, egy első beszélgetés a szakember és a serdülő, illetve a szakember és a szülők között. Az első interjú célja az információgyűjtés és nyújtás, a kapcsolat alakítása, motiváció felmérése és növelése egy félig strukturált helyzetben.
Az anamnézisfelvétel során törekszünk a gyermeket legjobban ismerő szülőtől felvenni a heteroanamnézist, illetve eltérő álláspontok esetén a másik fél nézőpontját is megismerni. Fontos segítség a pedagógiai jellemzés, ami a közösségi működésről nyújt információt.
A gyermekpszichiátriai diagnosztikus munka során a diagnosztikus munka jellege eltérő lehet a vizsgálandó gyermek életkorának a függvényében.
Máshogy zajlik egy óvodás gyermek, és egy máshogy egy 16 éves serdülő vizsgálata. A vizsgálat mindig az életkor és az aktuális pszichés állapot, fejlettségi szint figyelembevételével történik, ha szükséges, inkább több, rövidebb ülésben. Érdemes tisztázni a fiatallal, hogy mi fog vele történni, vannak-e előzetes félelmei, elvárásai a vizsgálattal kapcsolatosan, tudja-e, miért van itt (mit mondott a szülő erről).
Kisebb életkorban a szülőkkel felvett heteroanamnézis mellett a viselkedés- és játékmegfigyelésre irányul a vizsgálat, a gyermek korának, és pszichés szükségleteinek a figyelembe vételével, a szülő jelenlétében, majd ha lehet nélküle. Szabad, kötetlen, illetve feladathelyzetben egyaránt. A közösségben való működésről a pedagógiai jellemzés adhat megfelelő információt.
Általánosságban elmondható, hogy minél idősebb a gyermek/serdülő, annál nagyobb mértékben hagyatkozhatunk a serdülővel magával történő explorációra és a közben történő viselkedésmegfigyelés során szerzett tapasztalatainkra. Emellett azonban serdülőknél is elengedhetetlen a heteroanamnesztikus adatok beszerzése a családtagoktól, közvetlen gondozószemélyektől, iskolától. Serdülőknél az első alkalom az információszerzés mellett a kapcsolat- és bizalomépítésre, motiváció felmérésére és növelésére is alkalmat teremt.
Amennyiben szükséges, a team munka részeként, sor kerül pszichológiai, gyógypedagógiai vizsgálatokra.
A vizsgálatok elvégzését követően a diagnosztikus team összegzi a rendelkezésükre álló adatokat, információkat, felmerülő differenciáldiagnosztikus kérdéseket, társuló komorbid kórképek fennállását, és felállítják a diagnózist.
A pszichiátriai diagnózis felállítását követően kezdődik a komplex kezelés megtervezése, annak átgondolása, hogy milyen terápiás beavatkozások, esetleg fejlesztések szükségesek.
A szülők bevonása már a diagnosztikus munka során megtörténik. Fontos visszajelzést adni a diagnosztikai vizsgálatok eredményéről, szükséges további vizsgálatok elvégzéséről, terápiás lehetőségekről.
6 órán belüli lemondás, illetve jelzés nélküli mulasztás esetén az alkalom kiszámlázásra kerül. Kérjük, hogy amennyiben nem tudnak megjelenni a lefoglalt időponton, azt a lehető leghamarabb szíveskedjenek jelezni.
Megértésüket köszönjük!
❗️Amennyiben ADHD vagy Autizmus spektrumzavar diagnosztikai folyamatban szeretne résztvenni, kérjük az „Autizmus szűrés…” vagy „ADHD szűrés…” nevű szolgáltatásra jelentkezzen be a megfelelő diagnosztikai sorrend és a csomagár megtartása érdekében. A pszichiáter szakorvosi alkalom a diagnosztikai folyamat végén található, így kérjük ne oda jelentkezzen be először! Köszönjük az együttműködését!
Copyright© 2024-2025 Cerebrum Neuropszichológiai Központ - Minden jog fenntartva | Made with 🤍 IFM Group